Keresés ebben a blogban

2010. november 17., szerda

"Hegyi" vagy "szarvas" agámák (Acanthosaura)

Az Acanthosaura fajok közepes méretű fán-élő agámák Thaiföld, Nyugat Malajzia, Indonézi, Kambodzsa, Laosz, Vietnám és Kína egyes területeiről származik.
Sajnálatos módon a ma kapható példányok nagy része (főleg idehaza) vadbefogásból származik, gyakran stresszesek, rossz egészségi állapottal és parazitákkal.
Habár alapos felkészüléssel és kezelésekkel lehetséges hosszútávon egészségesen tartani fogságban is őket.

Legsűrűbben előforduló fajok az Acanthosaura capra, Acanthosaura lepidogaster, Acanthosaura crucigera és az Acanthosaura armata.



Acanthosaura armata
A hímek 27-30cm-re, a nőstények valamivel kisebbre, 25-27cm-re nőnek meg.
Acanthosaura armata



Acanthosaura capra

Méretük 30cm környékén alakul.
Az A. capra nem rendelkezik tüskékkel a nyakszirten.
Acanthosaura capra


Acanthosaura crucigera
A hímek 25-26cm-re, míg a nőstények 21-24cm-re nőnek meg átlagosan.
A crucigera-t tarják a legagresszívabbnak a 3 közül.

Acanthosaura crucigera

Acanthosaura lepidogaster
A hímek 19-27cm, a nőstények 19-26cm környékén alakulnak.

Acanthosaura lepidogaster


A legtöbb Acanthosaura faj jól tűri a kézbevételt. Eleinte lehetőleg csak rövidebb ideig vegyük kézbe őket és feltétlenül figyeljük a viselkedését. A legtöbb esetben nyugodtan megülnek, de ha rohanni vagy ugrálni kezdenek, tegyük vissza őket a helyükre és aznapra hagyjuk is békén.

Ezen agámák igencsak inaktívak és nyugodtak. Nem ritka, hogy egy ágon fekve, mind a 4 lábukat lógatva találjuk őket. Aktivitásuk nagy részben kimerül az evés/ivás és ürítésben.
Az újonnan beszerzett példányok valószínűleg jó ideig nem is fognak mást tenni csak ülni, és ha meglátnak, rohannak fedezéket keresni.

Beszámolók szerint a hímek a nyugodtabbak, a növendékek pedig (mint sok más fajnál is) bizalmatlanabbak, ugrálósabbak. A nőstények eléggé agresszívak tudnak lenni főleg amikor tojásosak ekkor gyakran, fújnak rugdalnak a hátsó lábaikkal, csapkodnak a farkukkal.

Fán élő életmódjuk miatt folyamatosan a lehető legmagasabb helyeket keresik. Kézbevételkor ne lepődjünk meg, ha a vállunkra/fejünk tetejére rohannak.


Egészségi állapot

Mint említettem, a legtöbb példány vadbefogásból származik. A nőstényeknél előfordul, hogy tojásosak és ezek visszatartása miatt hullanak el.
Az sem ritka, hogy az újonnan beszerzett példány a földön ülve, napokig/hetekig nem eszik és nem iszik. Ahhoz, hogy ebből az állapotból kimozdítsuk őket sok türelemre, odafigyelésre és nem utolsósorban állatorvosra is szükség van.

Az első és talán legfontosabb tennivaló, hogy keresünk egy állatorvost (lehetőség szerint hüllő specialistát) és viszünk friss székletmintát. Parazitológiai vizsgálatra és szükség esetén kezelésre van szükség. Az esetek nagy részében valamilyen féreg, métely, parazita vagy baktérium leledzik bennük.
Amennyiben kezelni kell, a kezelés időtartama alatt lehetőleg tartsuk őket kéztörlő/újságpapír aljzaton a könnyű tisztán tarthatóság miatt. A hőmérsékletet beteg állat esetén próbáljuk meg 26-27 °C-on tartani.
Remélhetőleg agámánk mihamarább elkezd érdeklődést mutatni a rovarok iránt is.

Terrárium

A végleges terrárium mérete minimum 130cm magas, 100cm hosszú és 50cm mély legyen. Több példány tartása esetén lehetőleg növeljük a méretet és alakítsunk ki több búvóhelyet is.
Az Acanthosaura-k árnyékos "őserdő" típusú terráriumot igényelnek. Helyezzünk el számukra minél több függőleges ágat és élőhelyüket egészítsük ki sűrű növényzettel, ezzel is növelve biztonságérzetüket.
A hímek védik a területüket, ezért egy terráriumban csak egy hím tartható. Több nőstény együtt-tartása egy hímmel lehetséges.


Lehetőség szerint alakítsunk ki számukra kisebb vízesést vagy valamilyen más mozgó vizet, ahonnét inni tudnak vagy akár fürdőt is tudnak venni. A kaméleonokhoz hasonlóan, az álló vizet nagy valószínűséggel észre sem fogják venni.
A páratartalmat 70-80% környékére alakítsuk ki. Naponkénti párásítással, vagy hidegköd képzéssel könnyedén fenntarthatjuk ezt a szintet. Az élő növények segíthetnek magasan tartani a páratartalmat, mint például a szobai futóka, néhány dracaena faj,orchideák, páfrányok, broméliák és számos epifita növény.
Lehetőleg minél strapabíróbb növényeket válasszunk.

Számos jó aljzat lehetőség van számukra. Talán a kókuszrost az egyik legalkalmasabb a célra, de sokak a mulcsra esküsznek, mert könnyebben tudnak benne ásni. Véleményem a 2 keveréke sem rossz ötlet.


Fény és hő

Az Acanthosaura-k napközben 25-26 °C, éjjel 22-23 °C-ra van szükségük. A 28 °C-t még a legmelegebb nyári napokon se lépje túl a hőmérséklet. Külön napozó részre nincsen feltétlenül szükség, természetes élőhelyükön is inkább az árnyékos helyeket kedvelik.
Vita még tart arról, hogy kell-e UVB fényforrást használni vagy nem, de ártani biztos nem árt nekik, így egy 2.0-ás vagy egy használt 5.0-ás izzóból/fénycsőből csak profitálni tudnak.

Táplálás

Etetésükre tökéletesen megfelel a hazai rovarfelhozatal: tücsök, csótány, kisebb sáska, lisztkukac, kis viaszmoly lárva, sőt még a földigiliszta is.
A tenyésztők esküsznek a földigilisztára, naponta etetnek velük és elmondásuk szerint élnek-halnak érte. Mindenesetre fő a változatosság, és lehetőleg porozzunk kalciummal és alkalomadtán vitaminnal is.

Szaporodás

Párzó magatartás általában júliusban a legaktívabb. A hímek, sok más agámához hasonlóan, bólogatnak és üldözni kezdi a nőstényt. A hím olyan durván ragadhatja meg a nőstényt, hogy nem ritka 1-2 tüske vesztés sem. Alkalomadtán a hím túl agresszív is lehet, ilyenkor ajánlatos rövid időre elszeparálni őket.
Nincsen szükség téli pihenő időszakra, hogy természetes párzási magatartásuk megnyilvánuljon. Átlagosan 18 hónap környékén válnak ivaréretté.

A tojásos nőstények számára biztosítsunk elegendő kalciumot, porozzuk bőségesen a rovarokat.

Az első párzást követő 4ik hónapban rakják le tojásaikat, utána 2-3 havonta számíthatunk újabbakra. Beszámolók szerint tojásokra főleg május-február között lehet számítani.
Tojásrakás előtt a nőstény visszautasíthatja az eleséget akár 7-10 napra is. Bizonyosodjunk meg, hogy van a terráriumban egy enyhén nedves terület ahová le tudja majd rakni a tojásokat. Ideális esetben 10-12 cm-re is leás. Fiatalabb nőstények átlagosan 9-10 db, de később akár 19 tojást is rakhatnak!
Kelési idő 21-24 °C között, a 169-175. napon alakul.


A frissen kelt növendékek mindössze 6,5-9cm és 1-2 grammosak. Helyezzük el őket egy kisebb terráriumban vagy állított műanyagládában (természetesen szellőzővel!) és eleinte próbáljuk egyszerűen berendezni ideiglenes lakhelyüket, aljzatnak ilyenkor még papírtörlő ajánlott!

forrás: http://www.kingsnake.com/mhd/MHDkingsnake.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése